Kajabakancslista, avagy hogyan történik a tejterhelés?
2017. március 20. írta: OKissKata

Kajabakancslista, avagy hogyan történik a tejterhelés?

Legutóbbi bejegyzésemben megígértem, hogy megosztom veletek a tapasztalataimat a tejtermékek újbóli terhelésével kapcsolatban. Letelt a 2 hónapnyi szigorú tejmentes diétám. A „szigorú” ugyebár azt jelenti, hogy óvakodtam mindenféle tejszármazéktól, tehát kizárólag olyan termékeket vásároltam az üzletekben, amelyek nyomokban sem tartalmaznak tejet, vagy fel van tüntetve rajtuk, hogy tejmentes. Ahogyan a korábbiakban is ecseteltem már, mindez sok-sok olvasgatással, böngészéssel járt együtt; a felvágottak, a kenyerek, a péksütemények, az étcsokoládék és számos egyéb termék összetevőinek alapos átvizsgálásával.

Eljött az idő, hogy ennek a drákói szigornak kicsit búcsút intsek, legalábbis egy átmeneti időszakra. A tejtermékek visszaterhelésének az a lényege, hogy összehasonlítsuk a két állapotot: hogyan festettem a tejmentes diéta időszaka alatt, és hogyan reagált a szervezetem arra a helyzetre, hogy ismét tejtermékek jelenléte bolygatja meg. A tejmentes hónapok alatt jelentősen javult az állapotom, ezt korábban kifejtettem (ITT olvashatsz erről). Már csak azt kellett megtapasztalnom, hogy a tejtermékek újbóli fogyasztásával ismét jönnek-e a tünetek; mert ha igen, akkor teljesen egyértelmű, hogy - a laktózérzékenység mellett - tejfehérje-allergiám van, és újabb egy év szigorú diéta vár rám. Amiben csak reménykedni lehet, hogy egy év, mivel sok esetben ez élethosszig tartó állapot, de tudjuk: a remény hal meg utoljára! :)

cheese-1887233_960_720.jpg

Mivel laktózérzékeny is vagyok, esetemben - az allergológus-bőrgyógyász doktornő elmondása szerint - laktózmentes tejtermékekkel kell végezni a terhelést. A következő forgatókönyvet bízta rám a doktornő:

1. A terhelés első hetében hőkezelve kell elfogyasztanom a tejterméket. A javaslat szerint magas hőfokon, azaz 260 fokon megsütve tegyem ezt. Így kevésbé allergizáló hatású, tehát van olyan, aki ebben a formában bírja. Hmm, ettől máris összefutott a nyál a számban, az idén még nem rendeltem pizzát! És ezt most „legálisan” megtehetem! :) 

2. Ha eddig nem produkáltam esetleg a tüneteim, akkor a második héten főzve kell kipróbálnom a tejtermékeket. Ezt mondjuk egy tejföllel készült leves esetében tudom elképzelni. 

3. Végezetül, a terhelés harmadik hete a nyers tejtermékeké, ha idáig sikerült állnom a sarat.

Mielőtt belevágtam ebbe az izgalmas feladatba, akaratomon kívül is történt egy kis tejterhelés; néhány nappal azelőtt, hogy „hivatalosan” is elkezdtem volna. Pedig már túl voltam a kezdők bakijain (ezekről a sztorikról ITT olvashatsz), mégis sikerült belesétálnom egy akaratlanul felállított kis csapdába. Ebbe a kelepcébe ráadásul az én szeretett anyukám csalt. (Ne haragudj, hogy ezt leírom; tudom, hogy véletlen volt; szeretlek, anyuci!) Akkor történt a dolog, amikor több mint egy hétre hazautaztunk a szüleimhez. Előrebocsátom, hogy le a kalappal a családtagok előtt, mindenki nagyon kiművelte magát abból, hogy milyen termékeket fogyaszthatok, és milyeneket nem, hősiesen alkalmazkodnak a „kényszerigényeimhez”. Anyukám is külön felvágottal és kenyérrel készül, és a férjem anyukája is; és persze ebédre sem túrós tésztát tálalnak fel, mert hiszen abban nincs tej, csak túró. Egy szó mint száz, nagyon topon vannak. Ennek ellenére mégis becsúszott egy kis hiba, és sajnos én magam is csak jóval később döbbentem rá, mi történt.

485916692_1280x704.jpg

Az otthon töltött első napon jó hangulatban cseverésztünk, és közben elfogyasztottuk az ebéd utáni kávénkat. Ekkor még nem tűnt fel semmi az égvilágon. Órákkal később, este hihetetlen viszketőroham tört rám, ami nem is múlt el egyhamar. Egy jó ideig durván vakaróztam, alig tudtam féken tartani magam, az ekcéma újra felütötte a fejét a hajlataimban. Végiggondoltam, hogy mit ettem aznap, de egyszerűen nem tudtam rájönni, mit ronthattam el. Valamit viszont biztosan, hiszen az utóbbi hetekben nem tapasztaltam a jelenlegihez hasonló viszketőrohamot. Amikor másnap szintén az ebéd utáni kávé volt terítéken, akkor épp elkaptam a pillanatot, ahogy anyukám egy-egy kis adag tejszínt locsol a kávés csészékbe. Megjegyeztem, hogy az enyémbe véletlen se tegyen, így is lett. Ekkor döbbentem rá, hogy ez a kávé nem olyan finom, mint a tegnapi. Hogy miért? Mivel nincs benne semmi, csak kávé és egy kis cukor. A tegnapinak nem ilyen volt a színe, hanem színesebb, azaz… TEJSZÍNESEBB??

Ajjaj, ez nekem azért nem tűnt fel, mert itthon kókusztejporral iszom a kávémat, és a színe is ugyanolyan szép mogyoróbarna, mint a tejszínes vagy a komplettás kávéé. Ekkor megkérdeztem anyukámat, hogy lehetséges-e, hogy tegnap tejszínt rakott a kávémba. Mélységes megbánással bevallotta, hogy igen, így van. És erre ő is csak most döbbent rá. Sebaj, utólag csak mosolygunk az eseten, többet biztosan nem fog előfordulni, így elég gyorsan kiderült számomra, mennyire szereti a szervezetem a hőkezeletlen tejterméket.

chalkboard-801266_960_720.jpg

Ezután az eset után bele is vágtam a terheléses „buliba”, amolyan kajabakancslistát készítettem. Első lépésként laktózmentes sajttal csináltam magamnak melegszendvicset, a több mint 30 éves mini grillsütőnkkel. Ha valaki ismeri ezt az AKA Electric party grill névre hallgató eszközt, tudja, hogy az eredmény milyen isteni! :)

Néhány nappal később, hazatérve pedig pizzát is rendeltem, a Pizzamonkey jóvoltából laktózmentes sajttal kaptam a pizzám (én Szegeden vagyok, de ők Budapesten is megtalálhatóak). Ha lúd, legyen kövér!

És még egy dolog volt, amit nem hagyhattam ki, az indiai kaja a kedvenc helyemről (Taj Mahal étterem). Sajnos minden ételük tejszínnel készül (ezt már ITT is említettem, ezt a posztot ki ne hagyd)! Na, igen, nem hiszem, hogy laktózmentes tejszínnel, de most itt egy picikét lazítottam, és megengedtem magamnak azt a luxust, hogy rendeljek egy jó kis chicken nawabdart (idézet az étlapról: filézett csirkemell korianderrel, gyömbérrel és szubkontinentális fűszerekkel). Teljesítettem a listát, az ízlelőbimbóimnak igazán mennyei élményben volt része, mindeközben a gyomromban a korábban szokásos pokoli színjáték ment végbe, leginkább az indiai után. A vakaródzás még most is tart, de most ismét kitörlöm az emlékezetemből ezeket a kedvenc fogásokat, legalábbis egy jó darabig más étkek után nézek.

Mint kiderült, megbuktam már a terhelés első hetében, így semmi értelme nem volt, hogy tovább kínozzam a szervezetem. Hőkezelve sem bírom a tejtermékeket. Egyelőre vagy életem végéig? Ezt még nem tudom, de egyszer ez is kiderül!

De bárhogyan is alakul:

Le a tejjel, és fel a fejjel :)

Ha tetszett, amit olvastál, kövess a Facebookon, hogy ne maradj le a folytatásról! :)

Ha kíváncsi vagy rá, milyen út vezetett a diétáig,  és szeretnél szórakozva informálódni, a Naplómban megtalálod a korábbi bejegyzéseimet :)

Ui: A pofonegyszerű, de az eredetinél is sokkal finomabb nutella receptjéért pedig kattints IDE! Egyéb tejmentes receptek ITT!

 

A bejegyzés trackback címe:

http://leatejjel-felafejjel.blog.hu/api/trackback/id/tr8912352407

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.

Tetszett a bejegyzés? Kövesd a blogot!

blog.hu